KELEBIA
1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült. A freskókat Parobek Alajos készítette...
A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna...
Hatvannégy Vármegye Alapítvány (HVA) a második világháború végén a jugoszláv partizánok által lemészárolt ártatlan magyarok emlékére állított turul-szobrot Ásotthalmon....
Megújult a több tíz éve parkerdőként funkcionáló Gárgyán-erdő. Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a kijelölt útvonalon, mely mellett tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók.....
A Ruzsa-fa Ásotthalom emblematikus 220 éves famatuzsáleme. Minden bizonnyal a térség legidősebb, legméretesebb fája. Nevét Rózsa Sándor környékbeli betyárról kapta....
Csongrád megye egyik legrégebben – 1944 óta – védett területe. A hatalmas, egészséges nyárfák között gyökerestől kidőlt vagy derékba tört fák sajátos hangulata jellemzi....
A település központi teresedésének Ny-i felében, szabadon álló, kereszthajós, keleti homlokzati tornyú, nyeregtetős templom. A szentély és a keresztszárak félköríves záródásúak, a szárak csatlakozásánál sekrestyék, emeletükön oratóriummal...
A város központi teresedése körül zárt beépítéssel sorakoznak az egykori gazdag bácskai birtokosok, kereskedők 19. században, illetve a 20. század elején épült, kúria jellegű lakóházai...
A város 1939-ben épült, kalotaszegi stílusjegyeket viselő református temploma....
A kulturális és helytörténeti értékét tekintve kiemelt jelentőségű bácsalmási zsidóság emlékhelye. Mindegyik sírkő szinte más, mind egyedi kivitelezésű alkotás, számos motívumkinccsel. A temetőben négy 1848-49-es honvéd és nemzetőr is nyugszik...
A közel 4,3 hektár kiterjedésű park a városközponthoz közel található. A park ékességei a központi jellegű ligetes terület szegélyén álló idős (közel 300 éves) termetes és formás kocsányos tölgyek...
A Sós-tó és közvetlen környezete Felső-Bácska kiemelkedő jelentőségű és szépségű természeti jellegű tájrészlete. A Sós-tó Felső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tava...
A Mátételki-Kígyós-főcsatorna felduzzasztásával létrejozott mesterséges tórendszer. A vízfelületet különböző szélességben nádas szegélyezi. Kiváló madárélőhely, Felső-Bácska egyik legértékesebb vízimadaras területe...
A Kígyós-főcsatorna és a Mátételki-Kígyós-főcsatorna összefutásánál kialakított több mint 14 hektáros mesterséges tórendszert a különböző méretű és fajú, horgászható halak (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa) gazdagsága a pecázás szerelmesei számára teszi ideális horgászhellyé...
1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként.
A település római katolikus templomát 1939-ben szentelték fel. Szentélyét Prokop Péter 1955-ben készült freskója díszíti. A templom ékessége a „Mária kisdeddel” című ikon is, amit a bácsszőlősi születésű, Németországban élő ikonfestő, Eva Wulf ajándékozott a falunak...
1905-ben nyílt meg, amelyet a régi csárdaépület (Tápé-Laposi csárda) átalakításával hoztak létre. A vasút felőli első részben egy tanterem, a másik felében tanítói lakás kapott helyet...
A neoromán stílusban épült római katolikus templomot 1929-ben szentelték fel. 1938-ban három harangot helyeztek a toronyba, s a tetejére pedig felkerült a ma is látható kereszt...
A község központjában álló templomot 1807-ben építtette a környék földesura, Latinovics János és József. 1902-ben az épületet jelentősen kibővítették. A szakrális épület a község meghatározó településképi eleme...
Az itt megtelepedett nagybirtokosok és jómódú helyi gazdálkodók által épített igényes kialakítású, díszes polgárházak, amelyek sajátosan bájos, kisvárosias jellegű karaktert biztosítanak a településnek...
A település belterületétől Ny-ra lévő mélyedésben fakadó forrásokat már a 18. században vallásos tisztelet vette körül. A hagyomány szerint egykor Szűz Mária jelent meg itt, s ezzel összefüggésben az itt fakadó két forrás vizének csodatévő erőt tulajdonítottak...
A település közterületein több szakrális kisemlék (Kálvária, feszületek, szentek szobrai) található. A népi vallásosság jeleiként egy részüket még a 19. század második felében állították a török kiűzése után itt megtelepedett római katolikus vallású németek és bunyevácok....
Az egykori téglavető földtani feltárása Felső-Bácska földtani viszonyainak megismerésére biztosít jó lehetőséget...
A Kígyós-főcsatorna felduzzasztásával létrehozott, 6,1 hektár kiterjedésű horgásztó. A befolyó- és kifolyó zsilipeken keresztül a tó vize folyamatosan cserélődik...
A Priszpa-csatorna felduzzasztásával létrehozott, 43 hektár kiterjedésű horgásztó. Partján számos horgászhelyet alakítottak ki, stégekkel...
A település római katolikus temploma Molczer Károly tervei alapján épült. 1928-ban celebrálták az első szentmisét. A korabeli hírek fontosnak tartották megemlíteni, hogy a templom az egykori „anyatelepülés”, Szabadka felé néz...
A település központi teresedésének Ny-i oldalán álló községháza Bayer Gyula tervei alapján épült 1938-ban. Az épület – a tér É-i oldalán álló templommal együtt – a település meghatározó karaktereleme...
A Bácsborista telepített erdők közé zárt árvalányhajas homoki legelőfoltján tízezres egyedszámban tenyészik a homoki kikerics, így ez a terület e fokozottan védett növényünk legfontosabb dél-kiskunsági élőhelye...
A Körös-érből táplált Kelebiai-halastavak számos vízimadár, köztük gém- és kócsagfélék számára biztosítanak gazdag táplálékforrást. A környező természetközeli erdőfoltokkal is tarkított területet egykor kaszálóként és legelőként hasznosították...
Kb. 150 éves fehér nyár (Populus alba), amit Rózsa Sándor fájának neveznek a környéken élők. A helyi hagyomány szerint Rúzsa Sándor az egyik kedvelt pihenőhelye volt...
A település római katolikus templomát 1873-77 között építették fel a régi imaház helyén. 1961-ben egy vihar során annyira megrongálódott, hogy a balesetveszélyessé vált épületet három év múlva visszabontották, és még ugyanabban az évben – anyagi okok miatt nem eredeti formájában – újjáépítették...
A település közterületein több szakrális kisemlék (feszületek, szentek szobrai) található, amelyek egy részét még a 19. században állították az itt megtelepedett római katolikus vallású németek és bunyevácok.
Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolna. A kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építtették a település lakói...
A település római katolikus temploma 1799-ben épült, 1903-ban és 1937-ben bővítették. A bal oldali mellékoltárt Than Mór Szent Ilona-oltárképe díszíti...
Szent István király államalapításának ezredik évfordulójának emlékére, 2000-ben épített millenniumi emlékhely. A három részre osztott halom tetején kialakított tűztér alatti ereklyeföld-tartóban helyezték el az ország megyéiből és a határon túlról érkező földadományokat...
1894-95-ben épült eklektikus stílusban. A közintézmények működésének adott teret már építése idején. Az épületegyüttes egy részében jelenleg is a Polgármesteri Hivatal található. Helyi szintű védelem alatt áll.
A historizáló stílusú épületet Noll József madarasi nagygazda építette saját használatra, feltehetően a 19. és a 20. század fordulója környékén. Helyi szintű védelem alatt áll.
Az egykori téglavető földtani feltárása Felső-Bácska földtani viszonyainak megismerésére biztosít jó lehetőséget. A függőleges falban felbukkanó pleisztocén jégkori löszt téglaipari felhasználásra fejtették.
település római katolikus temploma 1936-ban épült. Helyi szintű védelem alatt áll.
1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget...
Csongrád megye legmagasabb pontja a 127,8 méteres kopjafa, az öttömösiek által csak Szerelem dombnak nevezett magaslaton áll...
A maga nemében egyedülálló az úgynevezett Négyeshatári Millenniumi Emlékoszlop- Együttes, amely négy település, Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa határainak találkozási pontján, egy történelmi emlékhelyen állítottak fel 2000-ben...
A település római katolikus temploma 1783-ban épült késő barokk stílusban.
A település közterületein több szakrális kisemlék található. A feszületek, szenteket és egyéb bibliai jeleneteket ábrázoló szobok egy részét még a 19. század végén és 20. század elején állították.
A 19. század második felében épült, szabadon álló, kör alaprajzú, csonka kúp alakú, kúptetős, téglaburkolatos szélmalom. Fala vakolatlan tégla, teteje festett bádog. A külsőleg rendben tartott épületet magántulajdonosa raktárnak használja. Műemléki védelem alatt áll.
A művészettörténészek szerint hazánk első kísérleti jelleggel, magyaros stílusban épült temploma. 1909-1910-ben épült fel a település központi teresedésén...
A Rédl (Redl) család a környékbeli földeket 1780-ban vásárolta meg Szabadka Szabad Királyi Várostól. A felső-kelebiai birtokközpontban felépített kastélyukról szóló első írásos emlék 1831-ből származik. Az épületet 1861-1863-ban – Gerster Károly és Kauser Lipót neves pesti építészek tervei alapján – oldalszárnyakkal bővíttették....
Rédl Béla megbízásából, Wágner Károly tervei alapján 1893-tól 1905-ig a kastély mellett – a régi kastélykápolna helyén – építtették fel a Szent Anna-templomot. A neogót stílusú templom 35 méter magas tornyának homlokzat felőli oldalát az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik...
1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként. Az egyik legjobb állapotban megmaradt megerősített tüzelő- és megfigyelőállás. Műemléki védelem alatt áll...
Az emlékhelyet a helyben élő Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök alakította ki 1996-ban, a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. A közel 4 hektáros erdőt tizenhétféle, hazánkban honos és az elmúlt évszázadok során betelepített fafaj felhasználásával, egyedi struktúra szerint ültette az erdész szakember...
Öttömös olyan neves „szülöttet” is magáénak mondhat, mint Magyar László , híres Afrika-kutató, aki Magyar Imre, Öttömös valamikori birtokosának (törvénytelen) fia...
A Baromjárás a típusos ősi homoki legelők tekintélyes maradványa. A buckás területen mélyebb fekvésű nádasok, szikesedő pusztai foltok és homokpuszta-gyepek egyaránt előfordulnak. A Baromjárás -sajnos - semmilyen védelem alatt nem áll, de legeltetéses használata reményt nyújt értékeinek fennmaradására..
A település közterületein több szakrális kisemlék található. A feszületek, szenteket és egyéb bibliai jeleneteket ábrázoló szobok egy részét még a 19. század végén és 20. század elején állították..
1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként. Az egyik legjobb állapotban megmaradt megerősített tüzelő- és megfigyelőállás.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is.
Strandunk kifejezetten családok, baráti társaságok számára biztosít kikapcsolódási, felüdülési lehetőséget.
Két medencénk, egy nagy, feszített víztükrös úszómedence és egy kis gyermekpancsoló biztosítja a lehülést a meleg nyári napokon
Ásotthalom központjától 10 km-re Gátsor felé a kövesút szélében található a környék egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeum. A bemutatott tárgyak több kort idéznek. Többek között látható a tiszta szoba berendezései, a konyha és az azzal kapcsolatos tevékenységek használati eszközei.
Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállítása.
Az interaktív kiállításon a látogató megismerheti Bácsalmás felvirágzásának időszakát, a 19. századi bácsalmási birtokosok polgári mindennapjait, különösképpen az egyik országosan is legkiemelkedőbb birtokosét, Báró Rudics József családját és életét.
A bácsalmási születésű és itt alkotó Dulity Tibor festőművész alkotásaiból álló állandó kiállítás.
Hazánk hat aktív kékfestő műhelyének egyike. A Felvidékről Bácskába települt, majd ide költözött Skorutyák család alapította 1879-ben. A családi vállalkozás azóta is folyamatosan működik, a műhely apáról fiúra száll. A látogatókat is fogadó élő műhelyben megismerhető e régi mesterség: a muzeális gépek működés közben is megtekinthetők, a Skorutyák kékfestő dinasztiának pedig egy családtörténeti kiállítás állít emléket.
A helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló Kossuth parkban lévő tanösvény a terület élővilágát mutatja be tájékoztató táblák és kiegészítő interaktív elemek segítségével. Az útvonalon és az állomáson a tanösvény jelképállata, a parkban is élő nagy fakopáncs kalauzolja a gyerekeket és a felnőtt látogatókat.
Bemutató útvonal a védett szikes tó körül, amely érinti a gyapjas gyűszűvirág termőhelyét is. A bemutatás tájékoztató táblák és interaktív elemek segítségével történik. A bemutatási program kiemelt témája a bivalyokkal történő legeltetés, mint a természetvédelmi kezelés része.
Az interaktív kiállítás segítségével a Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark homokháti részének természeti és kulturális örökségi értékeivel ismerkedhetünk meg.
Programunk célja a tanyasi élet megismerése, a lelki egyensúly visszabillentése érdekében a természet és az állatok gyógyító ereje által. A gyermekek megismerkednek az őshonos háziállattartással, a fenntartható gazdálkodás és fejlődéssel, a környezet- és természetvédelemmel, az egészséges ételeinkkel. További programok: íjászkodás, bivalyszafari, karikásostor csördítés, szénabála ugráló party.
Az interaktív kiállítás segítségével a Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark homokháti részének természeti és kulturális örökségi értékeivel ismerkedhetünk meg.
Az országos ismertségű, sokszoros díjnyertes helyi pálinka főzdéje.
Helytörténeti jellegű bemutatóhely a falu egyik hagyományos jellegű lakóépületében. Magyar alföldi parasztház.
Az öttömösi 129,8 méter magas Bukor-hegyen 1981–ben építették a geodéziai kilátótoronyt.. Ez egyike annak a közel száz tornyoknak, amely a 70–es, 80–as években épült szerte az országban. Átmérőjük egységesen 3,5 m, egy szint magassága 4 méter, a mi tornyunk 28 m magas. Mindegyiken olvasható a következő felirat: "Felmászni tilos, életveszélyes!” Ennek ellenére ajtaja nyitva, fémlétrán lehet feljutni. Aki leküzdi tériszonyát, annak gyönyörű látványban lesz része, hisz az Alföldön ritkán lehet körbenézni a fák fölött.
Árpád-házi Szent Erzsébet rövid, de annál áldozatosabb életének emlékére 2015-ben állította a faszerkezetű, mérnöki kapcsolatokkal szerelt kilátót Öttömös Község Önkormányzata és lakossága.
Az erdei iskola Balotaszállás és Öttömös közelében fekszik, 20 hektáros birtokon, erdő és rét találkozásánál. Egy patinás régi tanyaépületet, amely egyszerre szolgál vendégházként, erdei iskolaként immár 20 éve.
A település önkormányzata és egy helyi közhasznú egyesület összefogásával létrejött közösségi hely, amelynek kiemelt célja a kézműves hagyományok fiatalabbak számára történő átadása. A településen készülő kézműves termékek közül különösen jellegzetesek a csuhébabák.
Helytörténeti jellegű bemutatóhely a falu egyik hagyományos jellegű lakóépületében.
A Művelődési Ház épülete a település központi teresedése mentén épült fel 1929-ben, a Magyar Királyi Vámőrség kaszárnyájaként. 1966-tól szolgálja a közművelődést. Az újonnan elkészült Táj–Érték–Tár interaktív kiállítás Tompa Város kiemelt természeti és kulturális örökségi értékeit, valamint a Vasfüggöny kerékpáros túraútvonalat mutatja be.
A kiállítás a paraszti élet egyszerűségét és sokféleségét mutatja be azoknak, akiknek még vannak, és azoknak, akiknek már nincsenek emlékei a magyar vidék nem is távoli múltjából. A közösségi összefogással létrejött gyűjtemény mindig nyitva áll az érdeklődő lakosok előtt.
A délszláv eredetű, hagyományosan római katolikus vallású bunyevácok első csoportjai még a 15. század utolsó évtizedében érkeztek a térségbe a török hódítások elől menekülve. A nemzetiségi hagyományok ápolásának, bemutatásának egyik eszközeként állította össze a Tompán élő bunyevác közösség a néprajzi, helytörténeti kiállítást.
A tanösvény az erdészet által fenntartott, nagyobbrészt nyugati ostorfa alkotta Kelebia parkerdőben alakították ki. Törekvésük, hogy a környező településeken élők elmélyültebb kapcsolatba kerüljenek az erdővel és gyarapítsák ismereteiket. Kiemelt célcsoportot képeznek a szervezett gyermekcsoportok. Az óvodás és iskolás korú gyermekeknek az erdészet környezeti nevelési szakemberei mutatják be a környék erdeinek élővilágát és az erdőgazdálkodás gyakorlatát. A parkerdőben található vadászházban szálláslehetőség is rendelkezésre áll.
Az 1882-ben épült vasút vasúti őrházban Vasutas Emlékház működik.
Hazánk öt aktív kékfestő műhelyének egyikének szakmai vezetője. A Felvidékről Bácskába települt, majd ide költözött Skorutyák család alapította 1879-ben a kékfestő műhelyt. A családi vállalkozás azóta is folyamatosan működik, a műhely apáról fiúra száll. A látogatókat is fogadó élő műhelyben megismerhető e régi mesterség: a muzeális gépek működés közben is megtekinthetők, a Skorutyák kékfestő dinasztiának pedig egy családtörténeti kiállítás állít emléket. Csodáld meg a négy generáció óta, apáról fiúra szálló, mai napig működő műhely titkait! Próbáld ki ősi gépeit és a kékfestő kézi mintázás mesterségét!
Gyerek kora óta kézimunkázik, édesanyjától, nagymamájától tanulta. A foltvarrással kb. 20 éve foglalkozik, üzlete10 éve van. Takarók, táskák, minden ami textilből és természetes anyagból készül, nála megtalálható. Levendulazsák, meggymagpárna stb...
Szeret rajzolni, érdekli a képzőművészet. Gyermekcsoportoknak tartott rajz-szakkört. Gyermek és felnőtt kulturális és sport programok szervezésében is aktívan vállalt feladatokat. Budapesten textilképekkel vett részt közös kiállításon, Üllőn pedig grafikákkal. Tojásdíszítéssel, tojás-mívességgel hobbiként foglalkozik. Faliképeket is készít, többek között textilfestéssel és tojás-applikációval is.
1984-ben szerzett Díszműkovács-Díszítő Lakatos, Műlakatos-Művészi Lakatos szakmát az Iparművészeti Főiskolán. Kiemelkedő műve, a Ginisz rekorra is jelölt, a világ valaha lekovácsolt Francia-német stílusú rokokó rózsa (3 m magas 160 kg és a fej 1 m átmérőjű).
Sok szeretettel várja a bácsalmási térség egyedülálló „kézműves alkotóháza” Mátételkén a fiatalokat, ahol játszva ismerkedhetnek meg „tájszobában” a térség jellegzetes berendezési tárgyival, búbos kemencéjével, valamint régi kézműves mesterségekkel. Nagy Andrásné Erzsike néni, csuhébáb készítő mester, tárt karokkal várja a fiatalokat, hogy megtanítsa nekik a csuhébáb készítés rejtelmeit. Garantált, hogy senki nem megy haza saját, gyönyörű csuhéalkotás nélkül.
A helyben, manufakturális módszerekkel készült, hagyományos bácskai ízvilágú „Bácsalmási Finomságok” értékesítőhelye.
Családi vállalkozásban készíti a Mayer család helyi alapanyagokból füstölt hentesáruját.
Szente Tibor (mezőgazdasági gépészmérnök) a fűszerpaprika előállítását családi hagyományként végzi, s a több tízévi tapasztalat és a technika segítségével fejlesztette tökélyre. Ma is kisüzemi keretek között dolgozik, s az is marad, hiszen, ha a jól bevált technológiával csak kiváló minőséget hajlandó előállítani, akkor ez korlátot szab a mennyiség oldaláról. A minőségből pedig nem enged. A feldolgozás szakaszai (utóérlelés, a csövek válogatása és a csuma eltávolítása, valamint a kíméletes szárítás) idő-, munka-, és költségigényesek, de ezáltal válik paprikájának minősége olyan különlegessé, hogy bármely hasonló termékkel felveszi a versenyt. Termékei az Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban is kaphatóak.
Farkasné Kovács Ibolya vagyok, férjemmel, Farkas Bélával 20éve méhészkedünk, Bácsalmáshoz közeli tanyánkon. Ez a telephelyünk, nem vándorlunk tehát álló méhészetünk van. A telephely elhelyezkedéséből adódóan, méheink többféle mézelő növényről tudnak gyűjteni. A méhek 5 kilométeres sugarú körön belül gyűjtenek nektárt, virágport, propoliszt a növényekről.
A betyárvezér, Rózsa Sándor legendás alakja köré szervezett nagyrendezvény számos hagyományőrző és kulturális programmal várja vendégeit a Rózsa Sándor születéséhez legközelebb eső hétvégén.
Bácskai Becses Tompa és Kelebia saját márkája. A márka azt biztosítja a vásárlók számára, hogy Tompán vagy Kelebián állandó lakcímmel rendelkező termelő által előállított, Tompa és/vagy Kelebia közigazgatási határán belül megtermelt feldolgozatlan és/vagy feldolgozott élelmiszert, mezőgazdasági terméket fogyaszt. Feldolgozott termékek közül az minősül Bácskai Becses-nek, amelynek alapanyagát legalább 51% mértékben Tompa és/vagy Kelebia közigazgatási határán belül állították elő. tej feldolgozás és árusítás.
Bácskai Becses Tompa és Kelebia saját márkája. A márka azt biztosítja a vásárlók számára, hogy Tompán vagy Kelebián állandó lakcímmel rendelkező termelő által előállított, Tompa és/vagy Kelebia közigazgatási határán belül megtermelt feldolgozatlan és/vagy feldolgozott élelmiszert, mezőgazdasági terméket fogyaszt. Feldolgozott termékek közül az minősül Bácskai Becses-nek, amelynek alapanyagát legalább 51% mértékben Tompa és/vagy Kelebia közigazgatási határán belül állították elő. tej feldolgozás és árusítás.
Látogasson el Bácsalmás Népek-Ízek Forgatagába! Ismerje meg a bácskai életérzést a térségi, hagyományőrző, nemzetiségi tánccsoportok előadásából és sátraikban készített különleges nemzetiségi ételeikből. A rendezvényt minden év augusztusának második hétvégéjén tartják, kiegészítve Bácsalmás határon túli testvértelepüléseinek kulturális és gasztronómiai bemutatkozásával. A házigazda emellett helyi termékvásárral, kézműves bemutatókkal és népi játékok udvarával is várja Önöket nagy szeretettel.
Lassan hagyományossá vált ünnep az arató fesztivál, mely a régi hagyományos aratás napját mutatja be. A reggelitől az aratáson át, a délutáni mulatáson keresztül sok-sok meglepetés vár minket e nap alatt.
A település gasztronapja 2010 óta május végén kerül megrendezésre. Az első két évben spárganapként kezdődött, hiszen a településen többen termelnek zöld illetve fehér spárgát egyaránt. A nevező amatőr szakácsok (köztük a helyi civil szervezetek, magánszemélyek stb.), elkészítik otthon a különböző spárgaétel - specialitásaikat, amit egy neves zsűri bírál. A harmadik évtől az egyik helyi vállalkozás, amely kacsatenyésztéssel foglalkozik, felajánlotta, hogy egészüljön ki a program helyben készített kacsaételek megmérettetésével. A versenyre évről évre többen jelentkeznek, köztük baráti társaságok, intézmények dolgozói köre, térségi falugondnokok, és nem utolsó sorban a testvértelepülések csapatai.
Ez a gasztronap ennek a térségnek érdekes színfoltjának számít, valóban gasztronómiai specialitások kerülnek az nézőközönség elé.
A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település legnagyobb nyári rendezvénye. A 2004 – ben induló, több mint 10 éves múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más határon túli települések között (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja). Általában július közepén kerül megrendezésre. Az eleinte 10 napos rendezvény, ugyan mára 3-4 naposra korlátozódott, mégis a magyar művészeti és kulturális értékek lehető legszélesebb spektrumát kínáltja az érdeklődőknek.
Öttömös a spárga hazája. Minden év júniusában szervezik az egész homokvidéket megmozgató Spárgafesztivált. E fesztivál a település minden korosztályának egyaránt kínál látni- és ennivalót. Változatos kulturális és sportprogramok szerepelnek a programban, de magától értetődően fő helyet foglal el a spárgatermesztéssel kapcsolatos tudományos konferencia, és az ételbemutató.
Élőzenés bunyevác táncház és tűzugrás, helyi finomságokkal a tompai piac téren.
A bemutatóhely 2020-ban megújul. A tervezett interaktív kiállítás Bácsalmás életét a Honfoglalástól a 19. század közepéig mutatja majd be. A látogatók kipróbálhatják a sváb hímzést, a bunyevác szövést, régészkedhetnek, bekukkanthatnak egy Árpád-kori házba és beleülhetnek Szent István király trónjába.